Csontépítés (augmentáció)

Kevés csontállomány esetén saját vagy mesterséges csontanyag segítségével növelik a csont térfogatát. A csontbővítmények az elvesztett csontállomány pótlását szolgálják. A foghúzást követően gyakran már pár hónapon ill. éven belül masszív csontsorvadás lép fel. Ha a foghiány miatt keletkező hézagot implantátummal szeretnék lezárni, az gyakran nem lehetséges csontépítés nélkül.

A csontépítéshez különböző eljárások alkalmazhatók. Jelenleg két eljárás, az egyidejű és a megelőző augmentáció között lehet választani.

Egyidejű augmentáció

Az egyidejű beültetést és augmentációt viszonylag kicsi csonthiány esetén alkalmazzák. A feltöltés általában mesterséges csontpótló anyaggal történik, amelyet hattól tizenkét hónapig terjedő idő alatt benő a saját csont. A csontpótló anyagok használata a saját csont levételét feleslegessé teszi, tehát nem kell egy második felületet is megsebesíteni.

Megelőző augmentáció

Nagyobb csonthiány esetén megelőző csontépítés szükséges. Itt saját csontállományt használnak. Ezt elsősorban a retromol régióból (az utolsó fog mögött az alsó állcsontból) vagy az áll-régióból veszik le. Csak nagyon kiterjedt csonthiány esetén válik szükségessé a szájon kívüli csontlevétel. Ilyen esetben a csontlevétel általában a csípőtaréj-régióban történik.

A megelőző augmentációnál az implantátum csak hat hónappal később ültethető be. A beépített állománynak előbb össze kell nőni az állcsonttal. A megelőző augmentáció hátránya egyrészt az műtéti beavatkozások számának növekedése. Másrészt a csontlevétel helye miatt egy újabb megsebesített felület keletkezik.